A Világ teljességéről

A gyermek úgy tekinti a Világot, mint egy kiismerendő végtelent, bármely pontját részletek nélkül, egészként szemléli.
A férfi úgy tekinti a Világot, mint egy végtelen tárházat; építeni és kiismerni akarja mennél-jobban.
A nő úgy tekinti a Világot, mint egy teljességet, nem kívánja teljes-egészében kiismerni, csupán az általa ismert darabokat széppé tenni.
Az öreg úgy látja a Világot, ahogy azt kiismerte s ahogy benne kedve telik.
Mindjük gyermek, mely elvesztette szemét, hogy lássa, fülét, hogy hallja, nyelvét, hogy ízelje, orrát, hogy érezze, kezét, hogy megteremtse és formálja.
Nézz magadra; hogyan látod a Világot?
A Világot ne kívánd rendezni sem adással, sem véttel.
Annyit érsz csupán, mintha a malomban a gabona-szemeket illesztenéd egyenes-sorokba.